Agydaganat felnőttkorban

Agydaganatok

A koponyán belül jelentkező daganatok származhatnak az agy, illetve burkainak sejtjeiből, de a szervezet egyéb helyeiről kiinduló daganatok is adhatnak úgynevezett áttéteket (metasztázisokat) az agy állományába. Az agydaganatok előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat, amely nem kizárólag a valódi számuk növekedéséből adódik, hanem az egyre érzékenyebb diagnosztikus eljárásokkal egyre több, korábban nem felismerhető daganat mutatható ki, valamint a korszerű onkológiai kezelések hatására a daganatos betegek várható túlélése egyre növekszik, ami több lehetőséget ad áttéti vagy újabb daganatok kialakulására. Agydaganatok bármely életkorban jelentkezhetnek, bár bizonyos daganatok inkább meghatározott életkorban vagy lokalizációban jelennek meg. Nőknél és férfiaknál minden fajta agydaganat egyaránt előfordul, mégis az egyes daganatok gyakorisága jelentősen különbözhet. Kezelésükben alapvető a műtét és a gamma-sugársebészet, de sugárkezelésre és kemoterápiára is szükség lehet.

Az agydaganatokat csoportosíthatjuk a szövettani természetük (milyen sejtből indult ki), jó vagy rosszindulatúság szerint, illetve viselkedésük, agresszivitásuk alapján fokozatokba lehet őket sorolni (úgynevezett grádusokba). A daganatok kezelését a fenti tulajdonságai nagymértékben befolyásolják.

Az agydaganatok tüneteket többféle módon okozhatnak. Egyrészt az agyállomány direkt károsításával az érintett terület funkciójának megfelelő speciális, fokális eltéréseket okozhatnak. Ezek megjelenhetnek beszédzavar, végtaggyengeség, bénulás, szédülés, járásbizonytalanság, látótérkiesés, látásélesség romlás, hányinger, hányás formájában. Emellett nem ritkán epilepsziás rosszulléteket is kiválthatnak. Növekedésükkel, illetve az agyvízkeringés akadályozásával emelhetik a koponyaűri nyomást, aminek jellemző tünete lehet a fokozódó fejfájás, hányinger, hányás, aluszékonyság, tudatzavar. Az agyalapi mirigyből kiinduló daganatok hormonális változásokat is okozhatnak.

Amennyiben a tünetek alapján felmerül az agydaganat lehetősége, első lépésként képalkotó vizsgálatok végzése szükséges (CT, illetve MR). Bizonyos típusú és elhelyezkedésű daganatok esetében az alapvizsgálatok mellett szükségesek speciális képalkotó eljárások használata is: funkcionális MR vizsgálattal a kiemelt fontosságú agyterületek, tractographiával az idegpályák, MR angiographiával az agyi erek és a daganat viszonyát lehet ábrázolni. PET vizsgálattal a tumor anyagcseréjéről kaphatunk fontos információkat.

Eltérően az egyéb onkológiai sebészi beavatkozásoktól, a rosszindulatú agydaganatok esetében a kiterjedt, ép állományban végzett eltávolítás nem kivitelezhető. Gyakran kiemelt fontosságú agyterületeken (pl. beszédközpont, mozgatóközpont) a daganat teljes eltávolítása sem lehetséges súlyos szövődmények nélkül. Emiatt az agyi rosszindulatú daganatok kezelése komplex feladat, a társszakmák bevonásával történik. Klinikánkon heti rendszerességgel tartott neuro-onkológiai megbeszélésünkön idegsebész, onkológus, sugártherapeuta, neuropathológus és neuroradiológus bevonásával személyre szabottan, a szövettani diagnózis birtokában határozzuk meg az optimális kezelést. Áttéti daganatok esetében kiemelt fontosságú az elsődleges tumor felkutatása (amennyiben nem ismert), és szakszerű kezelése.

Agydaganatok műtéti kezelése

Az agydaganatok műtéti kezelésének célja lehet a teljes, radikális eltávolítás, méretcsökkentés, illetve kis mennyiségű minta vétele szövettani azonosítás céljából. Az, hogy a fentiek közül melyiket végezzük, a daganat elhelyezkedésétől, a környező képletekhez való viszonyától, a feltételezett szövettani típustól, méretétől, a várható szövődményektől, a várható minőségi túlélés időtartamától, valamint a beteg műtét előtti állapotától függ.

A műtétre történő felkészítés fontos eleme az altatóorvosi kivizsgálás. Súlyos belgyógyászati betegségek mellett az altatásnak magas kockázata lehet, egyes esetekben akár műtéti ellenjavallatot (kontraindikációt) is jelenthetnek.

A műtéti beavatkozás előtt a daganat elhelyezkedésétől függően megtervezzük a behatolás helyét és méretét. A metszésnek megfelelő bőrterületen a hajat eltávolítjuk, majd speciális anyagokkal fertőtlenítjük. A koponyacsont egy részét eltávolítjuk (craniotomia), majd a tervezett beavatkozást elvégezzük. Műtét végén az eltávolított koponyacsont darabot felszívódó fonállal rögzítjük a helyére. Bizonyos helyeken (a koponya hátsó-alsó területén, a tarkóizmok által védett területen) az eltávolított csontot nem rögzítjük vissza (craniectomia). Szövődménymentes műtétet követően 7-10 nappal a betegeket otthonukba távozhatnak.